A szerencsejáték legmegosztóbb formája minden bizonnyal a lottózás. A lottózásról általában mindenkinek nagyon erős véleménye van, vagy pozitív vagy negatív irányban. Bár a magyar online kaszinó játékok népszerűsége a COVID alatti bezártság alatt soha nem látott szintre nőtt, a lottózás körüli megosztottság mit sem változott. Egyesek szerint kidobott pénz az egész, míg mások életünk végéig minden héten vesznek lottószelvényt és még akkor sem bánják meg ha soha nem nyernek néhány ezer forintnál többet. Nagyon kevesen vannak, akik számára semleges a téma. De alapvetően miről is szól az egész lottózás körüli vita?

Előbb leszel olimpiai aranyérmes, mint milliomos

Azt, hogy mennyi esélye van valakinek megnyerni a lottó főnyereményét, lottófajtától és országtól függően oldalakon keresztül lehetne fejtegetni matematikailag, de igazából elég két szóban is összefoglalni. Nagyon kevés. Ég elképzelni is nehéz, hogy mennyire kevés. Egyetlen egy vagy néhány szelvény vásárlásával, csalás vagy valamilyen hiba kihasználása nélkül, a telitalálatra való esély általában minimum egy a sokszáz ezerhez, de akár egy a többszáz millióhoz is lehet. Azt, hogy statisztikai szempontból nézve a lottózás mennyire esélytelen és értelmetlen, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gyakorlatilag több esélye van valakinek autóbalesetben elhunynia, mint megnyerni az ötös lottó főnyereményét.

A lottó megnyerésével nagyjából azonos nagyságrendű a valószínűsége annak, hogy valakibe belecsap a villám (körülbelül 1:1,200,00) vagy hogy repülőgépszerencsétlenség áldozata lesz (1:11,000,000). Még olimpiai érmet is könnyebb szerezni, mint nyerni a lottón, hiszen ennek az esélye “mindössze” körülbelül 1 a 650,000-hez. Mindezen összehasonlítások persze eleve csak Magyarország esetében igazak, hiszen nagyobb népességű országokban a telitalálat esélye nagyságrendekkel kisebb lehet. Az amerikai Powerball jackpot nyereményének az esélye például nem kevesebb, mint 1 a 292 millióhoz. Ez azt jelenti, hogy statisztikailag egy ember előbb fog 25 repülőgépszerencsétlenség részese lenni, minthogy megnyerhetné a Powerball főnyereményét.

Beletörődni a biztos középszerűségbe vagy vágyakozni valami jobbra

Ennek ellenére a lottózásról alkotott vélemény sokak számára mégis egyfajta életfilozófiai kérdés. Senki nem kényszeríthet rá senkit, hogy törődjön bele a kényszerű átlagosságba és ne adja meg az esélyt, legyen az akármennyire csekély is, arra, hogy az élete egy nap gyökeresen megváltozhasson. Márpedig a legtöbb embert megkérdezve, a legfontosabb dolog amire saját elmondásuk szerint szükségük van az életük megváltoztatásához az a pénz. Jó sok pénz. Minél több, annál jobb. A lottón pedig bárkinek lehetősége van jó sok pénz nyerni, kortól, nemtől, képzetségtől, társadalmi helyzettől és bármi mástól függetlenül. A valaha volt legnagyobb magyarországi lottónyeremény több, mint 6000 millió forint volt. Ha évi 4 millió forintos nettó átlagkeresettel számolunk, akkor ez az összeg 1500 évnyi munkával egyenértékű. Persze valójában ez az állítás is sántít, hiszen a munkajövedelmünknek csak egy kis részét tudjuk megspórolni, így ez a hatalmas pénzmennyiség akár 4000-6000 évnyi megtakarítással is felérhet. A lottózás tehát sokak számára egyenesen a csendes, de örökké tartó reményt testesíti meg.

Érvek a lottózás ellen

El kell fogadni, hogy ami egyeseknek reményt ad az másoknak baromság. A logika pedig védhető, hiszen, ha valaki vakon hisz abban, hogy esélye lehet megnyerni a lottót, akkor miért nem fél például autóba ülni? Jóval nagyobb esélye van bárkinek arra, hogy autóbalesetben hunyjon el, mint arra, hogy megnyerje a lottót. A kedvezőtlen kimenetelek lehetőségét azonban gyakran figyelmen kívül hagyjuk, vagy elbagatelizáljuk, míg a kedvező kimenetelek lehetőségét felnagyítjuk. Ez az általános jelenség olyan szinten alapvető, hogy sokaknak már gyakorlatilag természetes is. Azonban azok, akik “jobban a földhöz rugaszkodva” látják a világot, nem akarnak felülni erre a vonatra. A folyamatos felesleges reménykedés helyett a lottószelvényre szánt összeget inkább elköltik valami másra.

Ez az összeg pedig korántsem elhanyagolható. Az, aki rendszeresen lottózik, még ha keveset játszik is, akár több tízezer vagy 50,000 forint körüli összeget is elkölthet a reményre évente. Mindezt úgy, hogy ő is pontosan tudja: szinte biztos, hogy soha nem fog igazán nagy összeget nyerni. Ennek fényében érthető, hogy sokan köszönik szépen, inkább elmennek 1-2 napra pihenni ebből a pénzből.

Érvek a lottózás mellett

A csekély valószínűség ellenére azonban nem olyan biztos, hogy jó az, ha valaki még csak az esélyt sem adja meg arra, hogy jó dolgok történjenek vele. Persze a lottózás ilyen szempontból egy igencsak sarkított példa, azonban ez a fajta hozzáállás megmagyarázza azt, hogy miért játszanak mégis hétről hétre olyan sokan újra és újra. Hiszen a lottózás nincs eltűnőben, sőt, népszerűsége továbbra is töretlen. Emberek százezrei és milliói várják izgatottan a TV vagy a telefon képernyője előtt a bűvös számokat. Ők úgy érzik, hogy évről évre mindig egy kicsit közelebb kerülnek a nyereményhez, 3-as találatuk talán már többször is volt, egyszer végre sikerült egy 4-es is, a főnyereményhez tehát már tényleg csak nagyon kevés kell, hiszen tulajdonképpen már majdnem megvolt! Egy szám vagy számjegy balra vagy jobbra itt-ott és már milliomosok lennének.

Persze mindez csak illúzió. Matematikailag semmit sem számít, hogy valaki mennyi ideig lottózik, az esélye a nyerésre soha nem változik. Mint ahogy az sem igaz, hogy azért, mert csak néhány számjegy volt hibás, azért tulajdonképpen már “majdnem sikerült”. A valószínűségszámítás egyszerűen nem így működik. De mit érdekli ez őket? A játék élvezetét, az időről időre elnyert kisebb nyeremények okozta örömöt senki nem veheti el tőlük. Minthogy a megnyugvást hozó tudatot sem, hogy ők legalább megadták az esélyt arra, hogy egyszer talán gyökeresen megváltozzon az életük és minden problémájuk egy csapásra megoldódjon.