A hobbikertészkedés népszerűsége szárnyalt az elmúlt időkben, és a palánta ültetés mellett sokan próbálkoznak magról való vetéssel. Azonban gyakori probléma, hogy az elvetett mag nem csírázik. Összegyűjtöttük a lehetséges okokat, amelyek a kezdő kertészek számára bosszúságot okoznak.
A vetőmagról ültetésnek számos előnye van, például a vetőmagok kedvező ára, és a technológia egyszerűsége. Ahhoz hogy sikeres legyen a munkánk, hogy életképes csírák fejlődjenek ki érdemes a növények különböző igényeivel és adottságaival is tisztába lenni. A magvetéshez mindig laza szerkezetű talajt válasszunk, legjobb erre a készen vásárolható palántaföld, amelyet folyamatosan nedvesen kell tartani. Fontos, hogy az apró magokat sose ültessük túl mélyre, mindig olvassuk el a vetőmag zacskóján megtalálható útmutatót.
Az elhúzódó kelésnek és a rossz csírázásnak a nem megfelelő minőségű, korú mag mellett egyéb okai is vannak. Sokan próbálkoznak a magvetéssel, azonban a sikertelen próbálkozás miatt feladják, és inkább az egyszerűbb, de költségesebb palántanevelés mellett döntenek.
Csírázási hajlam
A különféle növények csírázási hajlama igen különböző, például már általános iskolában megtanuljuk, hogy a bab rendkívül gyorsan csírázik. Olyan kedvelt és gyakori konyhanövények, mint a sárgarépa és a petrezselyem viszont csak hetek múlva fejlődnek ki.
A vetőmag szavatossága
Sok vetőmag több évig is megőrzi a csírázó képességét, de vannak olyan fajták, amelynek a magjait célszerű minden évben megvásárolni és elültetni- ilyen zöldségek a snidling (metélőhagyma), vagy a sóska magjai.
A vetőmag beáztatása
A tapasztalatok szerint a vetést megelőző éjszakai beáztatással meggyorsítható a csírázás folyamata. Mivel a nedvesség hatására az anyagcsere folyamat jobban beindul: a mag teleszívja magát vízzel, de sokan inkább kamilla tea főzetet használnak, kihasználva a kamilla fertőtlenítő tulajdonságát.
Fény és hőmérsékleti viszonyok
Jó tudni, hogy egyes zöldségmagok, mint például a bazsalikom fény hatására csírázik, viszont másokat éjszakára le kell fedni. A fény mellett a növényeknek a hőmérséklet igénye sem egyforma. A népszerű zöldségek között, mint a chili paprika, a padlizsán, vagy a dinnye vannak kifejezetten hőigényes fajták, a paradicsom, a spenót, a saláta közepes igényű, de a káposzta, a cékla és a korai retek a hidegtűrők csoportjába sorolható.